23Azután bement a templomba, és miközben tanított, a főpapok a nép véneivel együtt odamentek hozzá, és azt kérdezték tőle: Milyen hatalommal teszed ezeket, és ki adta neked ezt a hatalmat? 24Jézus így válaszolt nekik: Én is kérdezek tőletek valamit, és ha megfeleltek rá, én is megmondom nektek, milyen hatalommal teszem ezeket. 25Honnan való volt János keresztsége: mennyből vagy emberektől? Ők pedig így tanakodtak egymás között: Ha azt mondjuk, mennyből, azt fogja mondani nekünk: Akkor miért nem hittetek neki? 26Ha pedig azt mondjuk, emberektől, akkor félhetünk a sokaságtól, mert Jánost mindenki prófétának tartja. 27Ezért ezt felelték Jézusnak: Nem tudjuk. Ő pedig így válaszolt nekik: Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem ezeket. 28Erről pedig mit gondoltok? Egy embernek volt két fia. Az elsőhöz fordulva ezt mondta: Fiam, menj el, dolgozz ma a szőlőben! 29Ő így felelt: Nem akarok. Később azonban meggondolta magát, és elment. 30Azután a másikhoz fordulva annak is ugyanezt mondta. Ő azonban így felelt: Megyek, uram. De nem ment el. 31Ki teljesítette a kettő közül az apja akaratát? Azt felelték: Az első. Jézus erre ezt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy a vámszedők és a parázna nők előttetek mennek be az Isten országába. 32Mert eljött hozzátok János az igazság útján, de nem hittetek neki, a vámszedők és a parázna nők pedig hittek neki. Ti azonban ezt látva még később sem gondoltátok meg magatokat, hogy higgyetek neki.
Mt 21.
A nagyhét keddi napján Jézus egész nap a templomban tanított. A kíváncsi érdeklődők mellett ott volt az ellenség képviselő-testülete is: a főpapok, írástudók, szadduceusok, Heródes-pártiak. Szóval akarták tőrbe csalni. De beszél Jézus az Isten országáról, az utolsó ítéletről is. Kinek milyen sorsa lesz…
Mai igeszakaszunkban a templomtisztítás után jönnek a főpapok és a vének, és vonják kérdőre Jézust: milyen hatalommal merte ezt művelni? Kérdésükben nem őszinte nyitottság, sokkal inkább fenyegető számonkérés, sarokba szorítás rejlik. Jézus visszakérdez, amire nem mernek válaszolni. De Jézus nem pusztán elnémítja ellenségeit, hanem leleplezi, elgondolkodtatja őket. Ez lenne a kegyelem ideje.
A két fiúról szóló példázat (fájdalmas vagy inkább felszabadító) üzenete, hogy Isten előtt nem az (elő)életünk teljesítménye számít. Főleg nem a látszat-teljesítmény. A szív kell neki. És valódi változást akar az ember életében, megtérést. János igehirdetésére, megtérésre hívására sok botrányos életű ember igent mondott. Jézuséra még inkább. Szóba állt erkölcstelen férfiakkal, nőkkel (meg is vádolják: bűnösök barátja). Ugyanakkor nem ő lett tisztátalan, hanem ezek a tisztátalan életű emberek tisztultak meg a Dávid Fiával való igazi találkozásban, hit által! Mindeközben sok farizeus csak látszólag félte Istent. Szívük tele volt mindenféle mocsokkal, bűnnel. Azok a paráznák megváltoztak, ezek a farizeusok mindeddig nem.
A nagyhét keddjén legyen számunkra is kérdés: ott van-e életünkben a forma mögött a tartalom? Mert: „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.” Mt ,21
Szólláth Imre Rudolf
2020. április 7.
