19Egyszer a városbeliek ezt mondták Elizeusnak: Uram, magad is látod, hogy ez a város jó lakóhely, de a vize rossz, és a földje terméketlen. 20Erre ő így felelt: Hozzatok ide egy új tálat, és tegyetek bele sót! Oda is vitték neki. 21Ő pedig kiment a víz forrásához, sót dobott bele, és ezt mondta: Így szól az ÚR: Meggyógyítom ezt a vizet, nem okoz többé halált és terméketlenséget. 22És a víz meggyógyult, így van ez még ma is, Elizeus szava szerint, amelyet kimondott. 23Onnan azután elment Bételbe. Amikor az úton fölfelé ment, fiatal fiúk jöttek ki a városból, és így csúfolták őt: Menj föl, kopasz! Menj föl, kopasz! 24Ő azonban hátrafordult, rájuk nézett, és megátkozta őket az ÚR nevében. Ekkor két medve jött ki az erdőből, és szétszaggatott közülük negyvenkét gyermeket. 25Innen fölment a Karmel-hegyre, onnan pedig visszatért Samáriába.
2Kir 2,19-25
A szolgálatát kezdő Elizeus két csodáját olvastuk. Jerikó vízének meggyógyítását, és a csúfolódó bételi fiúk megátkozását, pusztulását. Tegyünk fel kérdéseket e két történethez: 1. Ha Jakab apostol azt mondja: – Avagy folyhat-e egy forrásból édes és keserű is – akkor Elizeus ajkáról miért jött egyszer gyógyító, áldó ige, máskor pedig átok? 2. Ha pedig Elizeus esetében ez így volt, akkor mi volt a kiváltó oka? 3. Mit üzen e kettősség a mai emberek számára? 4. Milyen feladatot ad e kettős történet nekünk?
Jerikó lakói, amikor vizük ügyében a prófétához mentek nem gondolom, hogy azt akarták vizsgálni, hogy Illésnek méltó utódja-e. Nem is Istent vizsgáztatták, aki a hegyen hatalmas volt, akkor völgyükben folyó vízen tud-e hatalmával változtatni. Biztos, hogy egyszerű hittel a prófétán keresztül tkp. Isten elé vitték az ügyüket. Ezt a szentírás több helyen is tanácsolja: 55.Zsolt 23: Vesd az Úrra a te terheidet… Mt 7:7 Kérjetek, keressetek, zörgessetek és adatik nektek. Fil 4:6: Imádságaitokban…tárjátok Isten elé kívánságaitokat. Amikor elmondjuk Istennek bajainkat, a rossz, keserű dolgokat, akkor általa jó fordulatot nyernek azok, mert meg van írva: Istennek ereje javára van az őt keresőknek Ezsd 8:22b. Ez történt Jerikóban is. Ez történik velünk is, ha elmondjuk Istennek hittel és őszintén ügyeinket. Áldás, gyógyulás jön tőle életünkbe, édes, jóízű „vizeink”, ügyeink, családjaink, kapcsolataink lesznek.
Ugyanakkor a bételi fiúk csúfolódása mögött mi állhatott? Ezek nem kisiskolás fiúk voltak, hanem már csoportosan erdőt, mezőt járó – ahogy mondjuk – bandázó suhancok. Elizeus kopaszságát máshol nem említi a Biblia, de ha most mégis az volt, abból arra láthatunk, hogy prófétai szolgálatát a 4Móz 6:18 szerint, magát odaszentelve, testéből a haját áldozva kezdte. Ezt viszont a fiúk csúfolódás tárgyává tették. Másik súlyosabb tény az, ezek fiúk tudták, hogy Illés pár napja a mennybe ment, és a „menj föl kopasz, menj föl kopasz” kántálásuk erre utaló gúnyolódás is. Ezzel Illést is kicsúfolták, Elizeust is provokálták, és végső soron a próféták és atyáik Istenét. Ezért feléjük Elizeus szájából átok hangzott – a fenti okok miatt.
A vizek forrásai nem tudnak kétféle vizet árasztani, azonban Isten a tisztához tiszta, a visszáshoz visszás. Aki kicsúfolja Istent, Szentlelket, kegyelmét, Bibliát, Isten szolgáit és népét, a szentek hazáját, a mennyországot, a mennybemenetelt, mások lelki tisztulását, szolgálatát, az kivívja ezzel maga számára Isten haragját. Aki viszont segítségül hívja az Istent, áldását, segítségét fogja tapasztalni és öröm koszorúzza meg életét. Ezért is mondja Pál apostol, hogy némelyeknek élet illata, némelyeknek pedig halál illata vagyunk. De mindenki maga dönti el, hogy sírjon majd ama szörnyű létben, vagy Krisztus illatát, az üdvözült szentek társaságát élvezze majd az örök dicsőségben.
Hivatásunk tehát, hogy Krisztus, az élet illata, valamint Isten segítéséhez vezetői legyünk azoknak, akik környezetünkben élnek, a szentséget és életük gyógyulását keresik, arra vágynak. Ámen!
Katona László
2020. május 12.
