17Aki pedig az Úrral egyesül, egy lélek ővele. 18Kerüljétek a paráznaságot! Minden más bűn, amit elkövet az ember, kívül van a testén, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik. 19Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok? 20Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben!
1Kor 6.
13Mint nappal illik, tisztességben éljünk: nem dorbézolásban és részegeskedésben, nem bujálkodásban és kicsapongásban, nem viszálykodásban és irigységben, 14hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne kényeztessétek úgy, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.
Róm 13.
Szeretünk elidőzni a gondolat mellett, hogy Isten élő temploma mi magunk vagyunk. Valóban nagyon erős és bátorító gondolat ez különösen akkor, amikor a templomokat és az imaházakat nem keresheti fel istentiszteleti céllal a hívő ember.
A templom a Bibliában azonban különféle utakat jár be. Építették, betöltötte célját, aztán csak formailag töltötte be célját, de a tartalom nem volt rendben, lerombolták. Újjáépítették, megtisztították (Jézus), és végleg lerombolták. Ezek a képek alkalmazhatók ránk is, az élő templomra, testünkre?
„Aki pedig az Úrral egyesül…” – újjászületésünkkor ez történik. Lakozást vesz bennünk a Krisztus, a Szentlélek által. Testünk-lelkünk (ami nem szétválasztható, míg élünk) az Istennel való kapcsolat, közösség helye lesz. Tagjainkat szó szerint átadtuk a Neki való szolgálatra. Jót gondolunk, mondunk és teszünk.
Nem mintha „karanténban” nagyobb súly illetné életünk eme területét, de most mégis vizsgáljuk meg azt. Ez a „templom” betölti szerepét? Istent dicsőítjük azokkal a gondolatokkal, amik a fejünkben járnak? Azokkal a képekkel, amik eszünkbe, és lelki szemeink elé jutnak? Azokkal a mozdulatokkal, amit kezünkkel, lábunkkal, internetböngészésünkkel teszünk? Isten épített házában most nem dicsérhetjük az Urat (pedig annyira szerettük és annyira szeretnénk). Micsoda távlat van mégis mindannyiunk előtt! Kicsit ahhoz hasonlít ez, mint amikor a csendes kamrába visszavonulva beszélünk Hozzá, beszélgetünk Vele. De készüljünk: amikor majd újra szabadon mozoghatunk, akkor is szükség lesz élő templomunk hitelességére, működőképességére és tisztaságára. Ha szükséges, most még tisztulhatunk.
Gyakoroljuk magunkat ebben!
Szólláth Imre Rudolf
2020. április 22.
