Lázár Ervin A hétfejű tündér című meséjének hőse egy nap elindul Csodaországba, hogy megölje azt a hétfejű szörnyet, aki őt olyan csúnyává varázsolta. Rosszindulatú tanácsadója ülteti fülébe a bogarat. Amikor megtalálja a hétfejűt, elkezdi lenyisszantani hét fejét. Egyenként. Amikor már csak az utolsó feje marad meg, a szörny elkapja főhősünket.
„De akkor, jaj, elkapott! Szorosan magához ölelt, mozdulni se tudtam. És azt kérdezte tőlem:
– Mit vétettem én neked, ember fia?
– Megölhetsz – mondtam neki -, szétroppanthatsz. De akkor is jól tettem, amit tettem, mert ilyen csúnyává varázsoltál. Én vagyok a legcsúnyább ember a földön.
Fölpillantottam, megláttam a szemét. Fénylett a szeme, mint a szép távoli csillag. Megláttam az arcát. Tavak jóságos tükre, föld barna nyugalma, templomok békéje, májusi rétek szépsége – ilyen volt az arca.
– Te bolond, te bolond – mondta kedvesen.
Megcsókolt jobbról, megcsókolt balról, megcirógatott.
Ez nem öl meg engem, ez nem varázsolt el engem, ez nem bánt engem, ez szeret engem. És már sírtam is; te úristen, hat fejét levágtam!”
Megdöbbentő a mese tanulsága. Kiderül, hogy a hétfejű roppant erő nem gonosz, hanem jóságos. A főszereplőnek nem félni kell tőle, nem ellenséget látni benne, de még csak nem is közömbösen élni tőle távol. Amikor rádöbben, hogy tulajdonképpen a Hétfejű Tündérrel van dolga, aki szereti őt, úgy dönt: soha nem hagyja el többé.
Kedves Nagyvarsányiak! Jézus földre születésekor kiderült, hogy Isten kivel van. Ő nem megölni, hanem szeretni akarja az embert. Ő az, aki nem kívánja a bűnös ember halálát. Ő az, aki nem meglopni, átverni, elpusztítani akar bennünket. Jézusban bizonyította ezt be. „Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek” – ami azt jelenti: Velünk az Isten.” (Mt 1,23) Karácsony ezt üzeni. A legnagyobb erő áll az ember mellé. Ő tud megváltani. Ő tud értelmet adni céltalan, reményvesztett életünknek. Ő tud. Ő velünk akar lenni. Már csak egy kérdés maradt: én kivel vagyok? Kívánom, hogy tudjunk jó döntést hozni, mert nem mindegy, ki kivel van.
Szólláth Imre Rudolf
(Forrás: Varsányi Templomőrző, 2015. december)
