„Mert megjelent az élet, mi pedig láttuk, és bizonyságot teszünk róla, és ezért hirdetjük nektek is az örök életet, amely azelőtt az Atyánál volt, most pedig megjelent nekünk.”
(1Jn 2,1)
A mai tudósokat még mindig nagyon foglalkoztatja az a gondolat, hogy az élet hogyan alakulhatott ki ezen a bolygón. Isten igéjével szemben természetesen más elképzeléseik vannak a tudósoknak az élet kialakulásáról és fejlődéséről, mint nekünk, hívő keresztyéneknek. Ennek köszönhetően még mind a mai napig egyfajta nyitott kapu döngetése zajlik a tudomány világában az életről, és szintén ennek következménye az, hogy az emberek még mindig húzódnak az ateista világnézet felé. A világ és a benne levő társadalmak, valamint az azokat alkotó emberek egyszerűen nem tudják elhinni és elképzelni azt, hogy az evolúció csúcsán álló ember felett még állhat valaki, aki nemcsak egyszer adhat életet erre a földre, hanem másodszorra is, fiában, Jézus Krisztusban.
Most, amikor elközelednek azok az ünnepnapok, amelyek az élet megjelenését, vagyis Jézus Krisztus földre jövetelét jelképezik, minket is mozgósítson arra a munkára, hogy ebben a világban Jánoshoz hasonlóan a nekünk is megjelent és látott életről bizonyságot tegyünk mások számára. Mondjuk el másoknak, hogy az élet nem csak erről a mostani létezésünkről szól, hanem Jézus kereszthalálának köszönhetően mi, bűnösök életet kaptunk magától az “Élettől”. Mondjuk el azt, hogy a testi életnek Krisztus nélkül való leélése csak halálba vezet, de az ajándék, amely azelőtt az Atyánál volt, vagyis az örök élet, még megragadható minden ember számára. Ezért, kedves testvérem, légy buzgó és bátor, valamint cselekedj a János igéje szerint:
“Ez a bizonyságtétel pedig az, hogy Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az Ő fiában van.” (1Jn 5,11)
Pályka István
(Forrás: Varsányi Templomőrző, 2002, karácsonyi szám)
