Életünk biztos oszlopai

„Mert minden test olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a mező virága: megszárad a fű, és virága elhull, de az ÚR beszéde megmarad örökké.
1Pt 1,24-25

„Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.”
Zsid 13,8

Életünk tele van változással. Változunk mi magunk, változik a környezetünk. Ezek sokszor szükségszerűek és örvendetesek. Van azonban olyan változás is, ami megpróbálja életünket. Többek között azért, mert nem tudjuk, mi jön utána. Éppen ezért minden olyan folyamat, ami változással jár, feszültséget és gyakran ellenállást szül bennünk.

Mostanában különösen olyan időket élünk, amikor a bizonytalanság a tetőfokára hág. Nem tudjuk, mit jelentenek be holnap, nem tudjuk, mikor és ki helyett kell bemennünk dolgozni, nem tudjuk, betegek vagyunk-e, vagy ha igen, akkor hova forduljunk a problémánkkal, és ha fordulunk is, tudnak-e segíteni… Nem tudjuk, mikor lélegezhetünk fel a járvány szorításából. És sorolhatnánk.

Pedig az embernek elemi szüksége, hogy legyenek fix, stabil pontok az életében. Hogy ne legyen minden változó, viszonylagos. Az ember sok mindent kibír, különösen, ha lelkének van erős horgonya. Olyan hite, ami biztos alapokon áll, és semmi nem ingathatja meg. Ha minden megváltozóban lenne is, akkor is kibírja. Van ilyen alap? Van ilyen igazság? Valljuk, hogy igen. Vannak változhatatlan, örökkévaló értékek az életünkben. Ezek pedig Istenhez köthetők. Az Ő személyéhez. Az Ő kijelentéséhez. Az Ő igazságához.

„Az ÚR beszéde megmarad örökre… nem veszít érvényéből. Beszédének, igéjének leginkább számunkra érthető megnyilvánulása maga a testet öltött Isten, Jézus volt. ”Az ige testté lett, és közöttünk lakott…” – vallja János az evangéliumában. Amit Jézus mondott nekünk/ kért tőlünk, amit tett értünk, és amit ígér nekünk, az ma is olyan sziklaszilárd, változástól mentes alap, ami megtartja ebben a zivataros világban lelkünket.

Röviden gondoljuk mindazt át, amit az evangéliumban Jézustól kaphatunk.

1. Bűnbocsánatot. Mi a legjobb szándékunk ellenére sem tudunk hiba nélkül. Hibát hibára halmozunk, szükségünk van arra, hogy megbocsássanak nekünk. Isten szava azt mondja: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.” (1Jn 1,9) Micsoda szabadság, megingathatatlan állapot megbocsátottként létezni!
2. Feltámadás. Talán az ember legnagyobb kérdése: mi van/lesz a halál után? Nagy a bizonytalanság. Jézus Krisztus értünk való halálából feltámadt. És azt ígéri, minket is fel fog támasztani, ha hiszünk benne, örök életre! Ez a gyász állapotában az egyik legerősebb vigasztalásunk! „Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nem támadnak fel a halottak?” – vitatkozik Pál a korinthusiakkal. „Ámde Krisztus feltámadt!” – vezeti tovább az apostol a gondolatmenetet, ezért minket is feltámaszt.
3. Kapcsolat Istennel. Olyan, mint amikor rábukkanunk valakire, aki mindig is létezett, csak eddig nem tudtunk róla. Életünk részévé válik, élete részévé válunk, szeretjük egymást. Akkor is ott van velünk, amikor senki sem lehet mellettünk. „íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Mt 28,20b
4. Közösség egymással. Az Istennel való közösség becsatol minket egy olyan szeretetközösségbe, amiben Isten megajándékoz minket egymással. „És így ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi. Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai.” (1Kor 12,27-27) A gyülekezetben együtt örülünk az örülőkkel és együtt sírunk a sírókkal.
5. Küldetés. Istennel életünk értelmet, határozott célt kap. Van mihez, van kihez tartani magunkat. Újra és újra hozzáigazíthatjuk életvitelünket a kijelölt célhoz! Ezt leegyszerűsítve, ugyanakkor a mércét nagyon magasra téve a következőkben foglalja össze a Biblia: „Szeresd az Urat, a te Istenedet … és a te felebarátodat, mint magadat.” (Lk 10,27) „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” (Jn 13,35) Így mutathatunk az Igazságra, Istenre!
   

Leljen lelkünk békét ebben a kiszámíthatatlan, nyugtalan világban Istennél, „akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása.”

Szólláth Imre Rudolf